Nagy felismerés volt az utóbbi időben, hogy mekkora jelentősége van a tiszta szándéknak. Ennek fontosságáról már a Buddha is tanított. Szándékomban áll ebedélni, ezért előkészítem a hozzávalókat, bevásárolok, főzök.
Mi történik olyankor, mikor automatikusak a cselekvések? Amikor robotpilóta üzemmódba kapcsolva cselekszünk?
A SZÁNDÉK MINDIG HAMARABB JELENIK MEG, MINT A CSELEKEDET. Még akkor is, ha tudattalanul történik. De hova vezeti ez az életünket?

Tovább olvasom

Mondhatni gyerekkorom óta a boldogságot kutattam és sokszor éreztem, hogy ez egy reménytelen vállalkozás. De talán te is ismered a “gyerekkori álmok” erejét. 🙂
Lehet, hogy egy időre el el térünk tőle, de az élet folyója szépen terelget abba az irányba, amerre az életfeladatainnkal találkozhatunk. 
Nekem így volt a tánccal kapcsolatban is. Egy gerincsérv kellett hozzá, hogy felismerjem mennyire sajnálom, hogy el sem kezdtem. Azóta szinte minden nap táncolok. 🙂

Tovább olvasom

Meghallgatunk egy csodálatos előadást, megállunk és megérezzük a nap érintését az arcunkon, mosolygunk, ahogyan a gyermekünk homokvárat épít. Akkor és ott valami történik bennünk. 
Neked mi volt ez a pillanat? Emlékszel?
Aztán a következő percben, fékez egyet a villamos, egy felhő eltakarja a napot, a gyerek szemébe homok megy, elindulunk a munkahelyünkre és már el is felejtettük mindazt, amit átéltünk. 

TOVÁBB OLVASOM

Van az, akik valójában vagyunk, ahogyan érezzzük magunkat belül és ahogyan megmutatkozunk a világban. Ez utóbbi a személyiségünk, amit a külvilág ingerei alapján felépítünk magunknak. 12 éves korunkra kifejlesztjük az egyéniségünket és azonosulunk a megszerzett tapasztalatokkal. Konkrét elképzelésünk van róla kik vagyunk, azok alapján, hogy milyen iskolába jártunk, mennyi barátunk volt, szerettek-e minket, … 30-40 éves korunkra eljön a kapuzárási pánik, amikor felismerjük, hogy egyre nagyobb a szakadék aközött akik valójában vagyunk és aközött, amit felépítettünk magunknak magunkról.

Tovább olvasom

Az életünk ott kezd kisiklani, amikor elkezdjük elhinni, hogy valaki más, majd képes lesz megoldani a saját dolgainkat. Elkezdjük átadni az irányítást és önmagunkon kívül helyezni. Elmúlik a fejfájás, ha beveszünk egy pirulát, de nem oldjuk meg a fejfájás valódi okát. Okoljuk a társunkat, hogy kihűlt a kapcsolatunk, de mi magunk sem emlékszünk, hogy mikor voltunk boldogok, nevettünk és éreztük igazán élettel telinek magunkat. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy minden elromlott körülöttünk. 

Tovább olvasom

A szív csak úgy tud összetörni, ha be van zárva. Amikor azt mondjuk, összetörték a szívünket, az csak úgy lehetett, ha mi magunk bezártuk, falakat építettünk köré. Amikor megtörik, darabokra hullik, akkor, abban a pillanatban volt szeretet. Akkor nem féltünk. Akkor engedtük az érzéseinket lenni, létezni, akkor engedtük szabadon áramolni. 

Tovább olvasom

Mert ott van bennünk a vágy, hogy szerethessünk és szeressenek. A feladatot az okozza, hogy nem csak arra vágyunk, hogy szeressenek, hanem azt is tudjuk, hogy kitől várjuk ezt a szeretetet. Úgy mondanám: tárgyiasítjuk a szeretetet. Feltételekhez kötjük és bizniszt csinálunk belőle.

Tovább olvasom

Mi a személyes történet? Az, amit mindig is csinálni akartál. Fiatalkorában mindenki tudja, mi a Személyes Története. Akkor minden világos és lehetséges, s az emberek nem félnek attól, hogy álmodjanak és akarják mindazt, amit az életben szivesen csinálnak. Ahogy telik az idő, valamiféle titokzatos erő igyekszik bebizonyítani, hogy a Személyes Történetet megvalósítani nem lehet.

Tovább olvasom

Az emberi test egy csodálatosan felépített rendszer. Ha megismered, akkor képes leszel megfelelőképpen, energiatakarékosan használni és nem csak a fájdalmakat tapasztalni.

Tovább olvasom