Sokféleképpen állunk a világ dolgaihoz, ugyanakkor mégis van valami, ami összeköt minket. Hívjuk most az egyszerűség kedvéért Coleho: Alkimista című könyvének nyomán: világléleknek. A világlélek a kapcsolat, amely ott áramlik mindannyiunkban, láthatatlan, megfoghatatlan, ott van az orgona illatában, a reggeli kávéban, egy mosolyban, a madarak dalában, az esőben, egy kedves szóban, a szerelemben, egy ölelésben, a szívünk dobbanásában, a DNS-ünkben.
A mai világban minden rendelkezésünkre áll. Nem kell harcolnunk, akkor eszünk amikor akarunk, azt amit akarunk, a boltok polcai tele vannak, a technikai világ újdonságai csak ránk várnak, bárkinek lehet autója és tömegközlekeddéssel is eljutunk A-pontból B-be, rengetegféle tanfolyam közül választhatunk és tanulhatunk.
Igazán boldogok lehetnénk, hiszen mindenünk lehet, ott a szabadságunk, hogy dönthessünk, akár másik földrészen élhessünk, munkahelyet válthassunk, új karriert építsünk, házasságra lépjünk vagy kilépjünk.
Akkor mégis miért van, hogy ha felvetődik az a kérdés, hogy mi a boldogság, akkor nehéz választ találni rá?
Hogy keresgetni kell az emlékek között, hogy mikor is voltunk boldogok?
Hogy megdöbbenünk egy olyan kérdésem, hogy szeretjük-e a munkánkat, a családunkat, megtaláltuk-e, amit szerettünk volna az életben?
Vajon mi gátol meg minket abban, hogy az az életet élhessük, amit szeretnénk? Amiben kiteljesedhetünk? Azt a munkát végezzük, amit örömmel végzünk? Szeretetben éljünk?
Csak mi magunk, akik a döntéseket hozzuk pillanatról pillanatra. Mi magunk vagyunk felelősek a döntéseinkért és egészen addig, amíg megállítjuk álmainkat, vágyainkat, amíg nem követjük az isteni tervet, addig valójában el sem kezdtük az életünket.
A változást mindig az hozza, amikor felismerésekre jutunk. Amikor szembesülünk életünk történéseivel és meglátjuk benne a szerepünk. Ezek hatalmas lehetőségek, hogy tovább tudjunk lépni és beleálhassunk saját életünkbe, hallgassunk a belső intuíciónkra és visszataláljunk a kapcsolatba, amit valahol mélyen magunkban eltemettünk.
Kattints IDE, ha szeretnéd felfedezni a saját okaidat.
Paulo Coleho: Mi a személyes történet?
Az, amit mindig is csinálni akartál. Fiatalkorában mindenki tudja, mi a személyes története. Akkor minden világos, és lehetséges, s az emberek nem félnek attól, hogy álmodjanak, és akarják mindazt, amit az életben szívesen csinálnának. Ahogy azonban telik az idő, valamiféle titokzatos erő igyekszik bebizonyítani, hogy a Személyes történetet megvalósítani nem lehet.
Ezek olyan erők, amelyek rossznak tűnnek, de valójában megtanítanak arra, hogyan valósítsd meg Személyes Történetedet. Fölkészítik a lelkedet és az akaratodat, mivel ezen a bolygón egyetlen nagy igazság létezik: legyél akárki, csinálj akármit, ha valamit igazán akarsz, az azért van, mert a kívánság a Mindenség lelkében született meg. Ez a te küldetésed a földön.
Az ember egyetlen kötelessége, hogy beteljesítse Személyes Történetét. Minden egy. És ha akarsz valamit, az egész Mindenség összefog, hogy kívánságodat megvalósítsd.
Szeretettel,
Mona
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!