Fogadd tárt karokkal a „zsarnokot”

Bár sokszor eltölt minket egy érzés, harag, tanácstalanság, lehet hogy megalázva, kizárva, elnyomva érezzük magunkat, a kérdés mégis az, hogy készek vagyunk-e a változásra? Készek vagyunk-e arra, hogy önmagunkat válasszuk? Hogy mások hibáztatása helyett, a harag, düh tartogatása helyett megvizsgáljuk jelenlegi helyezetünket és az adott szituációt? Készek vagyunk-e a megbocsátásra? 

MEGBOCSÁTÁS ÉS/VAGY EGYETÉRTÉS

Fontos tudatosítanunk, hogy a megbocsátás nem azt jelenti, hogy egyetértünk valamivel. A megbocsátásra azért vagyunk készen, mert tudjuk, hogy nem akarjuk a haragot, feszültséget, kattogó gondolatokat továbbra is ott hordozni feszültség formájában a testünkben és a lelkünkben. Tudjuk, hogy a saját életünket tesszük könnyebbé, egyszerűbbé, békésebbé, ha felülemelkedünk sérelmeinken. 

MI SZÁMÍT VALÓJÁBAN?

Ha önmagunkkal összhangban működünk, akkor legbelül rendíthetetlenek leszünk. Nem a körülmények határoznak meg minket. 
Lehet, hogy valahol mélyen te is erre vágysz?
Amikor nem az számít, hogyan nézel ki, milyen az autód, mennyi a bevételed, hanem egyszerűen csak az, hogy tudod minden rendben van, úgy ahogyan van. Amikor az élet, az események, a családi kapcsolatok már nem ellened irányuló merénylet, hanem a nagy egész részei. Minden pontosan olyan benne, amilyen.
Nem tudod megváltoztatni.
Nem tudod átalakítani. 
És már nem is akarod.
Amikor elmúlik az a belső feszültség, hogy folyamatosan harcban állj a világgal, a szüleiddel, a pároddal, a gyerekeddel.
Lehet, hogy egyszerűen csak belefáradtál, de az is lehet, hogy eltölt az az érzés – ott mélyen belül – hogy rendben van.

MI A MEGOLDÁS?

Hiszen annyian elmondták már nekünk, hogy a világ nem változtatható meg, csak mi magunk, mégsem tesszük. Pedig értjük. Logikusnak is hangzik.
Mindennek meg van a maga ideje és a mi tudatfejlődésünk is pontosan olyan ütemben halad, ahogyan annak kell. Hiába akarjuk, hogy a diófa egy év múlva termést hozzon, lehet hogy 4-8 évig fog növekedni, teljesedni, amíg élvezhetjük a termését.
Pontosan így működünk mi is.
Amit viszont tehetünk, az az, hogy teszünk önmagunkért. Ahogyan a diófa is élvezi a napfényt, esőt, ugyanúgy mi is teszünk a saját lelki békénkért, foglalkozunk azokkal a stresszes helyzetekkel, amiknek részesei vagyunk, teszünk a céljainkért és figyeljük mik gátolják álmaink megvalósulását.

A KULCS BENNED VAN

Képesek vagyunk megváltoztatni a hozzáállásunkat az eseményekhez, emberekhez, amennyiben készek vagyunk rá. A tudatosság kialakul idővel, gyakorlással. 
Az átalakulás azt eredményezi, hogy amit korábban idegesítőnek, megalázónak, fárasztónak tartottunk idővel elkopik, már nem érint minket. Halljuk, találkozhatunk vele, de magunkban erősödtnk meg annyira, hogy nem vesszük magunkra a világ dolgait.
Találkoztunk önmagunkban ugyanezekkel a minőségekkel, ezért ismerni fogjuk, látjuk és ha egyszer önmagunkban teret adtunk neki, akkor másnak is megengedjük, hogy éljen vele. Hiszen nem tehet akkor és ott mást, ahogyan mi sem tehettünk, amikor hasonló helyzetben voltunk.
És csak rajtunk áll, hogy ha már ráláttunk mindezekre, akkor hogyan cselekszünk MOST.

A rendszeres gyakorlással:
– felismerheted azokat a pillanatokat, amikor ok nélkül is boldog vagy,
– képes lehetsz örömteljes célokat választani, olyan hivatást, amivel úgy érzed hogy adsz a világnak, adsz önmagadnak, amiben igazán hiszel, amit szeretsz,
– képes lehetsz elfogadni önmagadat és másokat,
– képes lehetsz bármikor felállni, ha elesel és a legnagyobb rendben lesz, hogy ez megtörténik,
– képes lehetsz látni azt a határtalan bőséget és milliónyi lehetőséget, ami a rendelkezésedre áll és a legmegfelelőbbet választani. 

Nem kell elhinned. Csináld. Gyakorolj. A többi megérkezik hozzád magától.

Ehhez szeretnék hozzájárulni:

– töltsd le az INGYENES AJÁNDÉKOKAT, gyakorolj és tanulj

– válassz a képzéseim közül:
ONLINE, TANFOLYAMOK, EGYÉNI KONZULTÁCIÓ

Kívánom neked: Légy boldog.

Szeretettel,
Mona